Jézus ábrázolások

M. S. mester: Jézus születése

M. S. mester: Jézus születése

Alessandro Tiarini (Bologna, 1577–1668): Jézus születése

Alessandro Tiarini (Bologna, 1577–1668): Jézus születése

The Supper at Emmaus - Bernardo Strozzi

The Supper at Emmaus - Bernardo Strozzi

Emmaus, Christ breaking bread, Pier Leone Ghezzi

Emmaus, Christ breaking bread, Pier Leone Ghezzi

Rembrandt: Krisztus Emmauszban - részlet

Rembrandt: Krisztus Emmauszban - részlet

M.Schongauer : Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban,fametszet 1542

M.Schongauer : Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban,fametszet 1542

Jézus feltámadása

Jézus feltámadása

Vasárnap hajnal Jézus feltámadásának ünnepe. A szentmise a tűzszenteléssel kezdődik. A pap a megszentelt tűzzel gyújtja meg a húsvéti gyertyát és azzal vonul be a templomba és annak lángjával gyújtják meg a gyertyákat az oltáron. Régen szokás volt hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem gyújtottak tüzet és a szentelt tűzből vittek parazsat és azzal gyújtottak újra tüzet..A másik elem a víz megszentelésére is e misén került sor. A keresztelési fogadalmukat is megújítják a hívek ekkor.

A szentmise alatt a Glória után újra megszólalnak a harangok ,csengők és az orgona jelezvén vége a negyven napos böltnek Krisztus feltámadt, vígadjunk.

A katolikus falvak népe feltámadási körmenetben vesz részt. A körmenet után a hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából ás tojásból álló vacsorát.

A kereszténység legnagyobb ünnepe.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja

Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja

Jézus Krisztus a kereszten, Diego Velázquez (1599-1660) festménye

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök

Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát
"Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan". (Jn.13,4-10.)

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe

Jézus bevonulása Jeruzsálembe

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett, célja pedig a jeruzsálemi templom volt. Szintén a Bibliában olvasható, hogy szamárháton érkezett, és a nép ünnepléssel fogadta. Mind a négy evangélium említi, hogy a „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták, ami a 118. zsoltár fényében egyértelműen teszi, hogy a „messiás királyt”, a római uralom alól való felszabadítót várták benne. A szamárháton való érkezés, valamint a templom mint cél ugyanakkor egy szolgáló, papi messiásképre utal.

A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi hagyománya a 4. századtól, a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedt el. A hagyomány, hogy a virágvasárnapi bevonulás szereplői a gyermekek, valószínűleg szintén a jeruzsálemi egyház liturgiájából ered. Felnőttek keresztelésére évente kétszer – vízkeresztkor és húsvétkor – került sor, így a virágvasárnapi ünnepen az ujjongó népet a keresztelésre várók jelképezték, őket pedig a görög egyházi nyelv „gyermekeknek” nevezte. A körmenet szokása is innen terjedt el, és vált nyugaton is általánossá a 6. századtól


Tartalom átvétel