Bibliai jelenetek

Giovanni Bellini:Jézus színeváltozása (1480)

Giovanni Bellini:Jézus színeváltozása (1480)

Duccio di Buoninsegna: Krisztus színeváltozása (1311)

Duccio di Buoninsegna: Krisztus színeváltozása (1311)

Henrik Goldzilus rézkarca: A Szent Család egy cseresznyefa alatrt, 1590

Henrik Goldzilus rézkarca: A Szent Család egy cseresznyefa alatrt, 1590

Rembrandt: Pihenő az Egyiptomba vezető úton, 1647

Rembrandt: Pihenő az Egyiptomba vezető úton, 1647

Cavaraggio: A Szent család pihenője az Egyiptom felé tartó úton

Cavaraggio: A Szent család pihenője az Egyiptom felé tartó úton

Betlehemben

Betlehemben

Szent Hét kezdete

Szent Hét  kezdete

A virágvasárnapi szertartás az egyházi év legszentebb hetének a kezdete. A legszentebb hét, mert liturgiájában a legnagyobb, legcsodálatosabb és kegyelemben leggazdagabb titkokat ünnepeljük. Nagy és szent hétnek nevezik azon nagy és szent titkok miatt, amelyeket megünnepel; de szentnek a komoly és jámbor életmód miatt is, amely ebbe az időszakba való. Csendes hétnek is nevezik, mert benne hangos ünnepek nincsenek megengedve, hanem igenis a léleknek csendes magába vonulása és legalább a három utolsó napon az ügyes-bajos dolgok lehető szüneteltetése. Az első keresztény császárok megtiltották ezeken a napokon a bírósági tárgyalásokat, közmunkákat és szórakozásokat. A középkorban az egész hetet gyászhétnek nevezik Eredetileg csak a péntek, a hét legnagyobb gyásznapja viselte ezt a nevet, de lassanként, a régi liturgia szellemét elfeledve, az egész hétre átruházták ezt a nevet. E hétnek a nagy jelentősége a rendkívüli és megható szertartások által is kitűnik. Minden egyes nap kiváltságos nap, tehát ezen a héten semmi más ünnepet nem szabad tartani. Az összes liturgikus imákat, énekeket és olvasmányokat Urunk szenvedéseire és megváltásunk nagy titkaira irányuló gondolatok töltik el. A nagy és szent hét a liturgia szelleme szerint nem gyászhét és ezért benne a kereszt és a feltámadás elválaszthatatlanok. Krisztus megváltói működése nem végződik halállal, hanem a feltámadás győzelmébe megy át. Nem szabad tehát az Úr szenvedését feltámadásától különválasztani. A liturgia nem akar az Úr szenvedésein siránkozni és panaszkodni. Az ősi keresztény felfogás szerint az egész héten győzelem és öröm vonul keresztül, mely Krisztus szenvedéseiben csak átmenetet lát a feltámadás dicsőségéhez. Az elkövetkezendő hétnek nincs olyan napja, melyen ez a húsvéti és győzelmi motívum ne tűnjön ki világosan. Virágvasárnap először az Úr Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, azután az Úr szenvedésének kezdete. Az ünnep Jeruzsálemből származik. A VIII.

-

Vízkereszt (Piero della Francesca, c. 1448-1450. Nemzeti Galéria, London)

Vízkereszt (Piero della Francesca, c. 1448-1450. Nemzeti Galéria, London)

Nocilas Paussin: The Institution of the Eucharist

Nocilas Paussin: The Institution of the Eucharist


Tartalom átvétel